Jelentős különbség tapasztalható a Tiszán és a Tiszától távoli állományok változásában az MME Országos Partifecske védelmi programja adatai alapján. A folyótól távoli állományok jelentős, éves szinten 10%-os csökkenése tapasztalható 1999 óta!
A becsűlt párok száma a Tiszán és a folyótól távoli élőhelyeken 1999-2006 során. A Tiszán az 1998 évi zöldár utáni évben (1999), illetve a 2006 évi zöldár évében volt nagy csökkenés, de nincs a folyótól távoli állományoknál tapasztalt csökkenés. Feltehetően 2007-ben sok tiszai madár próbálkozik majd homokbányákban az 1998-1999-hoz hasonlóan. A teljes magyar partifecske állományt 40-160 ezer közötti párra becsüljük. A hazai állomány közel fele a tiszai szakadófalakban és közvetlen körzetében lévő homokbányákban fészkel.
Fészkelő párok száma az 1999-2006 során felmért területeken (A 10 km-es UTM négyzetben felmért legmagasabb éves párok száma alapján) A rendszeresen megújuló, nagy, zavartalanabb tiszai fészkelőhelyek, mind a hideg, csapadékos és szeles időjárás, mind a tartósan száraz szélsőséges helyzetekben is elegendő táplálékot nyújtanak, rovarokban gazdag folyómenti élőhelyeken és a partifecskék sikeresebben tudnak költeni, ami nagyban magyarázza a különbséget az állományváltozásban.
Fontos, hogy a meglévő természetes fészkelőhelyek megmaradjanak és bővüljenek a folyóink mentén, elsősorban a Tiszán. Ehhez biztosítani kell az azokat létrehozó természetes folyamatokat (medermozgás) ott ahol az nem jelent közvetlen veszélyt.
Az emberi tevékenység révén létrejött élőhelyeken lévő telepek esetében, ahol a hazai állomány több, mint a fele fészkel is nagyon sokat tehetünk. Az állomány zöme homokbányákban költ, ahol sok esetben fordul elő, hogy a védett madarak és fészkeik pusztítása történik nemcsak a figyelmetlen bányászat, földhordás miatt, hanem pusztán „passzióból” is. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ha ezen bányákat rendszeresen ellenőrizzük (felmérjük az ott lévő üregek számát, fényképeket készítünk) és megpróbálunk beszélgetni a helyiekkel, akkor az esetek zömében megszűnik az ott korábban tapasztalt pusztítás, mert komoly visszatartó erőt jelent, hogy valakik figyelemmel követik a telep sorsát. A pontos felmérési adatok alapján pedig mód van a védelmi előírásokra és a jó szóra nem hallgatók hivatalos számonkérésére.
Komoly problémát okoz, hogy egyre több illegális, vagy már hivatalosan nem működő homokbányát szüntetnek meg, „rekultiválnak”, lerézsűzve a partfalakat, amely miatt akár több tíz kilométeres körzetben szűnhet meg az egyetlen fészkelőhely. Ilyenkor gyakori, hogy a tavasszal visszaérkező madarak a fészkelőhely eltűnése miatt beköltenek a környéken folyó építkezések során készült munkagödrökbe, ahol mindennemű munkát szüneteltetni kell a költések augusztus eleji befejeztéig, tulajdonosok komoly bosszúságára. Sajnos sok esetben e fészkelőhelyek megszűnése az ott fészkelő állomány eltűnését eredményezik a következő néhány év alatt. Fontos volna, hogy a partifecske telepeknek helyet adó ilyen helyszíneken a rekultiváció úgy történjen, hogy mód nyíljon a madarak számára szükséges friss, régi üregektől mentes partfalak évről-évre való kialakítására április végéig, a madarak visszaérkezéséig.
Dr. Szép Tibor
2007-04-06