Partifecske állomány helyzete Magyarországon 1999-2001, a 2001. június 27-i állapotokig bezárólag

- 44525 pár partifecske 2000-ben, a Magyarország területének 10%-ra kiterjedõ felmérés alapján

1998-tól kezdõdõen megkezdtük egy önkénteseken alapuló országos megfigyelõi hálózat kiépítését, amelyet 2000- és 2001-ben tovább bõvítettünk.

2000-ben 1067 db 2.5*2.5 km-es UTM négyzetben, Magyarország területének közel 10%-án végeztük el a felmérést (lásd a fenti ábrát)! A 6670 km² területre kiterjedõ felmérõmunka alapján eredményesen használható képet kaptunk a partifecske magyarországi fõbb fészkelõterületeirõl.

2000-ben 44525 pár partifecske fészkelését regisztráltuk 207 db UTM négyzetben, amely az összes felmért négyzet 19%-át teszi ki, igazolva azt, hogy a partifecske szórványos elterjedésõ fészkelõ faj.

A felmért állomány jelentõs része, 48%-a, a Tisza mentén fészkelt (21372 pár). Különösen nagy arányban fészkeltek a madarak a Felsõ-Tisza mentén (Tokaj-Tiszatelek), ahol az összes felmért állomány 18%-a, 7824 pár fészkelt. E tények különösen indokolttá tették a Tiszán és annak felsõ szakaszán fészkelõ állomány rendszeres vizsgálatát.

Az ország területének közel 10%-án tevékenykedõ megfigyelõi hálózat a felmérési munkáján kívül jelentõs szerepet is betölt a felmért homokbányák védelmében. A telepek rendszeres ellenõrzése nagymértékben csökkentette azok zavarását, a tulajdonosok a korábbiaknál nagyobb figyelemmel voltak a kitermelés mikéntjére és több esetben a megfigyelõk munkája révén táblákkal, sõt aktív beavatkozásokkal védték, illetve segítették elõ a partifecskék fészkelését.

2001-ben a beszámoló készítésének és beadásának idõpontjában is folyik az országos állomány felmérés az 1998-2000 során a megfigyelõ hálózatba bevont területeken. 2000-ben a felmérés bõvült a Maros és a Szamos folyó magyar szakaszának felmérésével, amely felmérések jelentõs részben járulnak hozzá a faj természetes élõhelyen élõ hazai állományainak megismeréséhez és védelmük elõsegítéséhez.

- Közel állandó egyedszám országosan a 2000 és 2001 évi adatok alapján

Felmérõmunkánk során pontosan rögzítettük, hogy adott évben az ország mely területére kiterjedõen folyt a felmérés. Ennek alapján 2000-ben módunk nyílt arra, hogy összehasonlítsuk a fészkelõpárok számát azon területekre viszonyítva, amelyeken mind 1999-ben és mind 2000-ben történt felmérés. Összesen 851 db 2.5*2.5 km UTM négyzetben (5315 km²) történt 1999-ben és 2000-ben is felmérés, amely alapján torzításmentesen nyílt mód e két év állományának összehasonlítására. E területen 1999-ben 35008 páros, míg 2000-ben 35070 páros állományt mértünk fel, amely alapján nem feltételezhetünk jelentõs állományváltozást ezen két évre vonatkoztatva.

2001-ben még nem áll módunk országosan ilyen összehasonlításra a felmérõmunkák idõbelisége miatt, azonban a Felsõ-Tisza mentén végzett kontroll, monitoring adataink már most számszerõ információkkal szolgálnak a 2001 évi helyzetrõl, amely alapján 10%-ot meghaladó állománynövekedéssel számolhatunk.

A természetvédelem jelenlegi gyakorlatában egyedülállóan, a projekt keretében alkalmaztuk az állományváltozások elõrejelzésén alapuló aktív természetvédelmi beavatkozás technikáját, amely tapasztalatai nagy figyelemre tartanak számot Európában. A projekt jó modellként szolgálhat a legújabb alapkutatási eredmények gyors és hatékony természetvédelmi célú felhasználásra.

A projekt keretében olyan terepi felmérési, kezelési és tudományos elemzõ módszereket használtunk fel, amelyeket e kutatási területen széles körben alkalmaznak és elfogadnak és amelyeket az utóbbi tíz évben eredményesen alkalmaztunk az e térségben folyó munkánk során.

Munkánkban az Internet adta lehetõségeket felhasználva egy modell értékõ megfigyelõi hálózatot hoztunk létre, amely más, hasonló szervezési problémákkal szembesülõ természetvédelmi tevékenységnek nyújthat segítséget

- Növekedés, 24%-os, a Felsõ-Tisza mentén 2001-ben a 2000 évi helyzethez képest

A Felsõ-Tisza Tokaj-Tiszatelek szakaszán és annak 20 km-es körzetében a 2000 évi 7824 páros állomány 2001-re 9733 párra növekedett. E szám még változhat, mert a jelentés leadási határideje a végleges betelepülés befejezõdése elõtt jár le, így nem zárható ki nagyobb mérvõ változás. A növekedés hátterében a kedvezõ 2000 évi szaporulat és a szintén kedvezõ telelési feltételek mellett nem zárható ki, hogy a Tiszán az áradások által kialakított nagyszámú és megfelelõ partfalakra a folyótól nagy távolságra lévõ homokbányákból is történhettek betelepülések.

- A kontroll területeken, Felsõ-Tiszán, a Tisza Tokaj-Tuzsér közötti szakaszán, valamint a vizsgált Tisza szakasz mindkét oldalán 20 km-es sávban a mesterségesen létrehozott fészkelõhelyeken (homokbányák, földnyerõ helyek, nagyobb építkezések) a fészkelésre alkalmas fészkelõhelyek felmérése és a partifecske állományok betelepülésének térbeliségének és idõbeliségének vizsgálata.

A kontroll területeken végzett rendszeres vizsgálataink alapján már 1998 június elejére nagy pontossággal tudtuk regisztrálni, hogy jelentõs állománycsökkenés történt 1998-ban, illetve korai érkezés 2000 és 2001-ben. Egyrészt a madarak a szokásosnál lényegesen késõbb, május eleje után kezdtek visszatérni a fészkelõhelyeikre úgy a Tiszán, mint a környékbeli homokbányákban, másrészt a június elejére befejezõdõ visszaérkezéskor az állomány nagysága töredékét mutatta az 1997 évi hasonló idõszaknak.

2001-ben a kedvezõ telelési körülményekre sikerült fényt derítenünk a madarak korai érkezésének regisztrálásával, amelyet az eddig rendelkezésre álló adatok is megerõsítenek.

Speciális feladat 2001-ben: a 2000 évi Tiszai cián és nehézfém szennyezés utóhatásainak vizsgálata a hazai partifecske-állományra

A Szamoson és a Tiszán 2000 februárjában levonuló cián szennyezõdés, illetve márciusban a Tiszán levonuló nehézfém szennyezõdés speciális jelentõséggel bírt a 2001-ben május végéig elvégzett munkákban. A pályázatunk keretében a korábbi években elvégzett országos felmérõ munkák eredményei alapján tudjuk, hogy a Tisza magyar szakaszán a partifecske hazai állományának 30-40 %- fészkel így az itt bekövetkezett ökológiai katasztrófa ezen faj hazai állományát közvetlenül fenyegette és fenyegeti. Az érintett partifecske állománynál Helyi Csoportunk 1986 óta végez rendszeres monitoring vizsgálatot, amely különösen szükségessé tette ezen állományra való fokozott figyelmet a projekt keretében. Két jelentõs hatással kellett számolnunk 2000-ben: 1- a szennyezés kiváltotta esetleges jelentõs táplálékhiány és 2- a nehézfémek okozta fejlõdési és genetikai veszélyek.

Munkánkban a tervezetthez képest a fenti okok miatt kiemelt szerepet kapott a Tiszán és Tisza mentén fészkelõ állományának vizsgálata.

Az elsõ partifecskék 2001 április közepén való megérkezésétõl kezdõdõen folyamatosan kísértük figyelemmel a madarak megtelepülését a Felsõ-Tiszán és az ezen szakasz körzetében lévõ homokbányákban. Mivel 2001-ben a kora tavaszi nagy árvíz miatt nagyszámú fészkelésre alkalmas partfal alakult ki a madarak tavaszi betelepülését elsõsorban a tiszai élõhelyek táplálék ellátottsága befolyásolhatta, így ezen folyamat figyelemmel követése lehetõséget adott a szennyezésnek a táplálék mennyiségére és minõségére való hatásának vizsgálatára. E munka különösen fontos volt, hisz a partifecskék akár tömeges betelepülése is várható volt a homokbányákba a szennyezõdések által esetleg beálló táplálékhiány miatt. A Tisza mentén fészkelõ partifecskék esetében minimális a partfalak omlása által okozott fészek és fiókapusztulás, amely probléma ugyanakkor a védelem ellenére az egyik legnagyobb gond a legális, illetve illegális homokbányákban fészkelõ partifecskék esetében. Amennyiben a hazai állomány 30-40%-át adó tiszai állomány homokbányákba kényszerülne a fenti okok miatt, akkor igen jelentõs természetvédelmi problémák állhatnak be e faj védelmében, hisz a korábbiaknál több homokbányában és azokban a korábbiaknál nagyobb számban költöttek volna. Ezen nagyszámú homokbánya védelme, a pusztítások megakadályozása rendkívüli erõfeszítéseket követelnek meg. Munkánkban a hazai és a tiszai állomány legjelentõsebbikén, a Felsõ-Tisza mentén élõknél követtük figyelemmel a madarak érkezését és megtelepedését vizsgálva azt, hogy vajon a fentiekben leírt problémák miatt várható-e a partifecskék tömeges áttelepülése a homokbányákba, mert amennyiben e folyamat beindult volna, úgy egy rendkívül intenzív média kampány szervezését kezdtük volna meg a homokbányákban fészkelõ állományok védelme érdekében az 1998-as sikeres tapasztalatok alapján. Ezen kampányok hatékonyságának fenntartása érdekében csak akkor kívántuk megkezdeni a média munkát, ha a terepi adatok egyértelmõen a tömeges áttelepülést mutatták volna.

A heti gyakorisággal a Tisza Tokaj-Tiszatelek szakaszán, valamint az ezen szakasz körzetében lévõ homokbányákban való terepi felmérõ munkánk eredményei kimutatták:

1- Az elsõ partifecskék igen korán érkeztek vissza 2001-ben a fészkelõ területekre, kb. 2 héttel az átlagoshoz képest (április 10-13), és ez a korai érkezés igaz volt az egész állományra, tojásrakás, a költés és a fióka reptetés megkezdésére egyaránt. A jelenség hátterében a már 2000-ben elõrejelzett kedvezõ afrikai telelési körülmények, csapadékos november-április 2000/2001 telén, állhattak.

2- Az elsõként visszaérkezett partifecskék a Tisza partfalaiban kezdték meg a költést a vizsgált Tisza szakaszon (Tokaj-Tiszatelek, 36 km) míg annak 10-15 km-es körzetében lévõ homokbányákban a korábbi évekhez viszonyítva igen kismértékõ volt a fészkelés, feltehetõen a tiszai partfalak elszívó hatása miatt. Felsõ-Tiszamentén jelentõsen csökkent a bányákban fészkelõk aránya a folyóhoz viszonyítva, 2000-ben a 7824 páros állomány 35% fészkelt homokbányákban, míg 2001-ben a 9733 páros állománynak csak 11%-a !

3- A jelentés leadásig eltelt ideig (2001.06.27) végzett gyõrõzési és mérési munka alapján nem tapasztaltunk a korábbi évektõl eltérõ mértékõ változást a fiókák esetében.

Aggodalmak a beszámoló készítésének idején a Tiszán levonuló árhullám miatt

2001 június 27-én egy kisebb árhullám vonul le a Tiszán, amely az emberi településeket nem, de a partifecske telepeket jelentõsen fenyegeti. A Tisza Tokaj feletti szakaszán a partfalak alsó részein lévõ fészkeket elöntheti a víz és a várható gyors apadás miatt a lakott partfalak jelentõs számú leomlása várható a következõ hetekben. A Tisza középsõ és alsó szakaszain 1-2 hét múlva várhatóak ezen hatások.

A menekülõ madarak várhatóan pótköltéseket próbálnak megkezdeni homokbányákban ezért fokozott figyelmet igényelnek ezen mesterséges fészkelõhelyek július során.

A Felsõ-Tiszán fészkelõ állomány közel 2/3-a a fiókareptetési idõszak végén jár, azonban a korán fészkelõk most rakják második fészekaljukat, vagy kotlanak rajta, illetve az állomány 1/3-át kitevõ kései fészkelõknél most folyik a kikelés, vagy kis fiókáik vannak. Jelentõs fészek, tojás, illetve fiókapusztulás várható sajnos. A remény azért megvan, hogy a hatás korlátozott lesz.

Köszönetnyilvánítás

Pályázatunk sikeres lebonyolításában közel száz MME önkéntes vett részt, akik az ország szinte teljes területén tevékenykedve járultak hozzá a munka sikeréhez anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Munkájukat ezúton is köszönjük. A pályázat során megvalósított feladatok ellátásában köszönetünket fejezzük ki a KAC 567/2000 számú az MME Monitoring Központja, valamint az OTKA T29853 támogatásának.

Nyíregyháza, 2001. június 27.

Dr. Szép Tibor

Projektvezetõ

Helyi Csoport elnök

biológia tudományok kandidátusa