2020-05-13
Megismertük végre a vizsgált tiszai partifecske állomány fő vonulási/területeit
2020-05-13
Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Svájci Madártani Intézet munkatársai alkotta kutatócsoport 2012-2013 során a világon elsőként alkalmazta sikeresen a kistömegű, 0.6 g-os geolokátort a partifecske és molnár fecske esetében a vonulási és telelési terület megismerésére, amely munka eredményei a Journal of Avian Biology nemzetközi madártani szaklap 2017 évi első számában jelentek meg. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/jav.01339
A Felső-Tiszán Szabolcs-Gávavencsellő térségben lévő két telepen fészkelő és 2013-ban visszafogott négy partifecske, valamint a Nagyhalász-Homoktanyán lévő telepen fészkelő és 2013-ban visszafogott öt molnár fecske az őszi vonulásra a Kárpát-medencében, illetve Balkán félsziget északi részén készült fel augusztus során és Görögország térségben kelt ált Földközi-tengeren Líbia felé szeptemberben. A négy partifecske a fészkelő területtől 4000 km-re lévő, a közép-afrikai Csád-tótól délre lévő kb. 700 km sugarú területen belül telelt (Kamerun, Csád, Nigéria) ahova szeptember végén érkeztek. Az egy telepen fészkelő öt molnár fecske három egymástól több mint ezer kilométerre lévő telelő területet használt (4300 km-re: Közép-Afrika, Kelet-Afrika, 8000 km-re: Dél-Afrika), ahova szeptember végén-október elején érkeztek meg.
A kutatás során a geolokátorok által rögzített fényadatok közvetlen elemzése alapján kifejlesztett új adatszűrési eljárások révén elsők között nyerhetünk közvetlen betekintést a fecskék tavaszi vonulásának megdöbbentő részleteibe.
A négy 13 g tömegű partifecske a több mint 4000 km-re lévő telelő területeikről átlagosan 14 nap alatt tért vissza a Szahara és Földközi-Tenger középső területein áthaladó, az őszi vonulástól eltérő útvonalon, amely átlagosan napi 350 km repülést jelent. Az adatok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy e 14 nap alatt 5-6 alkalommal álltak meg átlagosan 1.5 napra, átlagban összesen 6 napot töltöttek pihenéssel, így a tényleges vonulási sebességük átlagosan 620 km/nap volt!
Az öt 17 g tömegű molnár fecske esetében korábban nem ismert útvonalon, Arab-félsziget/Törökország, tért vissza a két Kelet-Afrikában telelt egyed, míg három másik társuk a partifecskéknél feltárt útvonalon. A molnár fecskék rövid idő alatt, átlagosan 10 alap tették meg a több mint 4800 km-re lévő területekről tavaszi vonulásukat, amely átlagosan napi 590 km megtételét jelenti. Az adatok alapján megállapítható volt ugyanakkor, hogy 3-7 helyen tartottak pihenőt a vonulás során, átlagosan egy napot. A 10 napos tavaszi vonulás során átlagosan összesen 4 napot töltöttek pihenéssel, így a tényleges vonulási sebességük átlagban elérte a napi 1080 km-t!
A vizsgált két faj 9 egyede esetében a fészkelő területre való visszaérkezés ideje nem a telelő terület távolságától, hanem a tavaszi vonulás megkezdésének napjától függött, amely az afrikai telelési körülmények jelentőségére hívja fel a figyelmet a szaporodási sikert nagyban meghatározó visszaérkezés idejét illetően.
A kutatás elsőként szolgáltat közvetlen adatokat a tavaszi vonulás rendkívüli teljesítményére a fecskék esetében, napi 620- 1080 km repülés. Ugyanakkor közvetlen adatokkal szolgál a vonulás során használt megálló helyek jelentőségére úgy Afrikában, mint Európában, ahol rövid idő alatt kell a madaraknak pótolni a kimerítő repülés tápanyag veszteségét. Nem véletlen, hogy e madárfajok esetében igen alacsony az éves túlélési aránya. A Tiszán végzett kutatási alapján, a partifecskék esetében egy átlagos vonulási telelési időszak után a fészkelő egyedek 60%-a elpusztul, jelentős része a tavaszi vonulás során. Hasonló értékek jellemzőek a molnár fecskék esetében is.
A geolokátorok által rögzített fényadatok feltárták, hogy a molnár fecskék az afrikai telelési időszakban üregeket/odvakat is használnak éjszakázásra, amely fontos magyarázattal szolgálhat a kevés afrikai megkerülés okáról. E jellegek alapján kisebb és nehezebben megtalálható éjszakázóhelyeik lehetnek a molnár fecskéknek, ellentétben a partifecskékkel és a füsti fecskékkel, amelyek nagy, akár több, milliós nyílt területeken lévő helyeken éjszakáznak.
A kutatás során szerzett tapasztalatok és eredmények alapján a kutatócsoport a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával zajló „A klímaváltozás hatásainak mérése a hosszútávon vonuló madárfajoknál: esettanulmány a magyar partifecske (Riparia riparia) állomány alapján” pályázata (NKFI/OTKA K 120348, 2016-2020) keretében folytatja a vonuló madarak csökkenését kiváltó, a klímával és az élőhelyi változásokkal kapcsolatos, e fajok teljes életciklusára kiterjedő vizsgálatait, amely fontos információkkal szolgál mind az alapkutatások, mind a természetvédelem számára.
PARTIFECSKE HÍREK Back ->SAND MARTIN NEWS