Aktuális Hírek 2006
2006-07-11 21:51
- A zöldár előtti állomány nagy területen szóródhatott szét, kikeltek a pótköltések. Az Akció Riparia tábor keretében végzett madárgyűrűzések során a zöldár előtt fészkelő telepen (Rakamaz) gyűrűzött madarak jelentős részét a közeli (10km) homokbányákban és a Tiszán újra képződőtt telepeken (pl. Zalkod) fogtuk vissza, azonban sok visszafogásunk volt az 50 km-re lévő homokbányákban is ami arra mutat, hogy nagy területeken szóródhattak szét. Sajnos továbbra sem zárható ki, hogy nagyszámú kotló madár pusztult el a zöldár során. A zöldár után képződött telepeken megkezdődött a kikelés és várhatóan a hónap végéig a kirepülések is lezajlanak. (Dr. Szép T. 2006-07-11).
- A zöldár előtti állomány 28%-a, 4000 pár, tért vissza a tiszai partfalakban Tiszalök-Záhony (100 km) között június 22-ig! A zöldár előtt felmértük a tiszai állomány legsűrűbb és legjelentősebb részét alkotó állományt, amely a folyó Tiszalök és Záhony közötti 100 km hosszú szakaszán fészkel. A június 22-i felmérésünk során ismételten bejártuk ugyanezen szakaszt akkor, amikor a vízszint már 2 hete a zöldár előtti szint alatt volt és a madarak betelepülésére már megfelelő idő állt rendelkezésre. Bár kevesebb frissen omlott partfal áll most rendelkezésre a madarak számára, mint a zöldár előtt, azonban lényegesen több madár számára van fészkelési lehetőség, mint amennyit találtunk. Az intenzíven vizsgált folyószakasz menti homokbányákba a zöldár óta mintegy 2000 pár települt be június 22-ig. Az eddigi adataink alapján a zöldár előtt a Tisza legsűrűbb részén fészkelt állománynak csak maximum 50%-a kezdett pótköltésbe a folyómenti szakadófalakban vagy a folyótól távoli homokbányákban. Nem kizárt, hogy a hiányzó állomány másik fele akár többszáz kilométerre lévő bányákban, partfalakban próbálkozik, azonban felvetődik annak a lehetősége is, hogy a kotlási időszakban bekövezkezett áradásban a korábban becsültnél (5-10%) lényegesen több kotló madár pusztult el a fészkek megsemmisülésekor! A június 27-én kezdődő madárgyűrűzési vizsgálataink remélhetőleg adatokkal szolgálnak majd arról, hogy mi történhetett kotló madarakkal (Dr. Szép T. 2006-06-24).
- 1400 pár költ a Tokaj felett vizsgált Tisza szakaszon június 19-ig. A vízszint csökkenés után nem minden partfalon történt falomlás, így kevesebb friss fészkelésre alkalmas partfal áll rendelkezésre, mint a zöldár előtt. A zöldár előtti állomány 30%-a költ egyenlőre e szakaszon (Dr. Szép T. 2006-06-21).
- Megkezdődött a partifecskék visszatelepülése a tiszai partfalakba a Tokaj-Tiszatelek szakaszon! A vízszint gyors csökkenésével a fészkelésre használt partfalak ismét 1-2m magasságban kint vannak a vízből és ott ahol a partfal leszakadt az apadás közben, a partifecskék ismét üregeket ásnak Zalkod, Szabolcs és Tiszakarád térségében. Június 15-én közel 500 újonnan ásott üreget mértünk fel.
- Várható, hogy az apadás során újabb partfalak omlanak a következő napokban, amely révén a madarak fészkelésére alkalmas függőleges, friss, könnyen ásható partfalak állnak rendelkezésre. Az áradás előtt használt partfalakat az áradás után nem vagy ritkán használják ha nem omlott újra. A homokbányákba az áradás után áttelepült partifecskéknél június 15-én megkezdődött a tojásrakás (Dr. Szép T. 2006-06-16).
- A zöldár előtti állomány 16.8%-a, 1415 pár, kezdte meg az üregásást a vizsgált Tisza szakasz menti homokbányákban június 12-ig . A Tisza gyors apadása miatt remény van arra, hogy a madarak többsége visszatér a Felső-Tiszán, bővebb információk a június 15-i bejárás után. A homokbányákban fészkelő állomány kikelési siker és 15 napos fiókaszámai is az elmúlt hetek rendkívűl kedvezőtlen időjárásának negatív következményeit mutatják a szaporodási sikerre a zöldár által nem érintett telepeknél. Számos füsti fecskével kapcsolatos bejelentés is hasonló táplálékhiánnyal összefüggő problémáról számol be (Dr. Szép T. 2006-06-14).
- Gyors apadás indult meg a Tisza Tiszabercel feletti szakaszán, ami jó esélyt ad arra, hogy fészkelésre alkalmas partfalak álljanak rendelkezésre ismét a Tisza mentén, ahol a partifecskék a eredményesen pótkölthetnek. A zöldár által fészküket elvesztő 20 ezer pár madár számára igen limitált számú fészkelőhely áll rendelkezésre a homokbányákban és más ember által készített partfalakban. Csak a Tiszalök felett 2006-ban fészkelt állomány számára (15 ezer pár) minimum 1 km hosszú, minimum 1.5m függőleges partfal lenne szükséges. Az időjárási adatok és a vízállások alapján remélhetőleg a madarak visszatérnek pótkölteni a szakadófalakhoz, amelyek a zöldár ellenére is a legkedvezőbb szaporodási lehetőséget (táplálék, védelem ragadozók és emberi zavarás ellen) adják. Csütörtökön, június 15-én, végezzük el a tiszai bejárást, amikor reményeink szerint már bíztató adatokkal szolgálhatunk. A homokbányákban (Tímár, Tiszabercel, Paszab) pótköltésüket megkezdő madarak java június 12-én már a fészekkamrát készítette, illetve a fészekanyagot gyűjtött, így valószínű, hogy ezen a helyszíneken a héten megkezdődik a tojásrakás (Dr. Szép Tibor 2006-06-13).
- Az intenzíven vizsgált Tokaj-Tiszatelek szakaszon az áradás előtt fészkelt 8500 párból június 8-ig 1100 pár, 13%, kezdett üregásáshoz a vizsgált folyószakasz menti homokbányákban (Dr. Szép T. 2006-06-11).
- A Felső-Tisza mentén több homokbányában nagyszámban kezdtek ásni a partifecskék, nagy valószínűséggel a tiszai ár által kimosott egyedek. Mivel az Afrikából való visszaérkezés nagyrésze június elejére befejeződött, így a most kialakuló telepeket és ásott fészkeket már a pótköltő madarak készítik, fokozott figyelemmel legyünk rájuk! Öreg Níva gépkocsink újabb lerobbanása miatti csúszások okán a Riparimétert kedden tudjuk frissíteni (Dr. Szép T. 2006-06-09).
Új teleprészlet a Tímárnál (2006.06.08.)
"Partifecske felhő" az új teleprészlet felett Tímáron (2006.06.08.)
Üregásási fázisban lévő teleprészlet a Tiszabercelnél, jól látszik a frissen kiásott föld a fal alatt (2006.06.08.)
Frissen ásott üreg Tiszabercelnél (2006.06.08.)
- A Felső-Tiszán, Tiszalök és Záhony között, lényegében a teljes első költés, kb. 14 400 fészek, megsemmisült június 5-re és hasonló helyzet várható a Tisza középső és alsó szakaszán is! A Tisza magyar szakaszán becsléseink szerint 19-22 ezer pár partifecske fészkelhetett 2006-ban az áradásig, így minimum 20 ezer fészek megsemmisülése valószínű. A legtöbb fészekben kotlás zajlott, kikelés a fészekaljak negyedében kezdődött meg az áradáskor. Kb. 100 ezer tojás/fióka és valószínű, hogy a kotló madarak 5-10%-a, 1000-2000 kotló madár pusztulhatot el. A Tisza áradása következtében a szakadófalakban lévő telepek vagy víz alá kerültek, vagy a vízből 20-40 cm magasan kiálló partfalak leomlottak Tiszalök felett. A folyó Tiszalök és Záhony közötti szakaszán fészkel átlagosan a teljes tiszai állomány 60-70%-a, 2005-ben 67%-a költött itt. 2006 május 29-én az árhullám elindulása előtt Nagy Zsolt munkatársammal felmértük az ezen a több, mint 100 km hosszú szakaszon lévő telepeket. Összesen 24 060 üreget számoltunk meg, amely 14 440 párnak felel meg. A 2006 június 5-re ezen telepek megsemmisültek, továbbiak a zöldár 2006 lapon. A vizsgált szakaszon az áradásig 1460 üreg sorsát követtük nyomon, azonban folyómenti üregek megsemmisülése miatt immáron csak a homokbányákban vizsgált 257 üreg adatai alapján tudjuk közölni a Ripariaméter adatokat. A homokbányákban eddig a korán érkezett madarak fészkeltek főként, azonban várható a pótköltő madarak megjelenése is a továbbiakban (Dr. Szép T. 2006-06-06).
- Veszélyhelyzet a Tiszán! Május 28- óta, a vízgyűjtőn jelentkező intenzív esőzések nyomán folyamatosan növekszik a vízállás, amely a Tisza Tiszalök feletti szakaszán június elejére ellepi a fészkelésre használt partfalakat. Várhatóan a Tisza egész hazai szakaszán hasonló következik be június során. A legtöbb partifecske fészket a kotlás időszakában éri az áradás, amely becslésünk szerint a 20 pár körüli tiszai állomány teljes fészekalját megsemmisití! A madarak nagyrésze várhatóan megpróbálja pótköltésekkel pótolni a veszteséget, amely költésekre homokbányákban, munkagödrökben kerülhet sor nemcsak a Tisza mentén, hanem attól távolabbi területeken is. Kérjük értesítsenek, ha partifecske telepről tudnak a partifecske@freemail.hu e-mail címen. Bővebb információ a zöldár_2006 lapon olvasható. Az elmúlt száz év vízállásait elemezve, megállapítható, hogy a Felső-Tiszán átlagosan 8 évente következik be a mostanihoz hasonló hatású zöldár. A legutóbbi 1998-ban volt, amely következményeiről a Partifecske Hírek beszámol (Dr. Szép T. 2006-06-03).
- Sok, a tavalyi állományt 50%-al meghaladó számú partifecske érkezett meg május 25-ig. Az érkezések üteme csökken. Ugyanakkor május 28 óta jelentősen emelkedik a Tisza vízszintje a jelentős esőzések miatt, ami miatt egyenlőre nem kizárt, hogy a fészkek jelentős része megsemmisülhet! A tiszai telepeken a fészkekben kotlás van csak néhány telepen történt kikelés május 29-én. Ha a vízszint tovább növekedik akkor nem kizárt az 1998 évi zöldárhoz hasonló pusztulás. Ha ez a legrosszabb bekövetkezik a madarak igyekeznek pótkölteni homokbányákban vagy egyéb helyeken példáúl házalapokban, csatorna gödrökben. Ezen pótköltések biztosítása alapvető a veszteségek mérséklése számára! (Dr. Szép T. 2006-05-30)
- A 2005 évi állománynál 30%-al több madár érkezett, az elsők fészkeiben már megkezdődött a kikekelés. Rendkívűli ütemben érkeznek a madarak május 18-ig főként a tiszai partfalakhoz és nagyon valószínű, hogy a 2005 évit meghaladó állománynagyságra számíthatunk 2006-ban. A tiszai árvíz levonulása után nagyszámú friss partfal áll rendelkezésre a vizsgált szakaszon és várhatóan a folyó többi szakaszán is szerencsére pont abban az időszakban, amikor a legtöbb madár tér vissza az afrikai telelő területről. A legkorábban, április közepe-vége között, visszatért madarak fészkeiben május 20-tól megkezdődött a kikelés (Dr. Szép T. 2006-05-24).
- Május 9 és 11 között is folytatódott a partifecskék intenzív visszaérkezése. A hasonló időjárású 2004 évihez hasonló számban (a tavalyi állomány 70%-a) érkezett meg az állomány május 11-re. Megdöbbentően nagy tempóban ássák az üregeket és a korábbiaknál lényegesen többször fordul elő, hogy már egy hét alatt a fészekanyag is bent van az üregekben, ami a pár kialakulásának és a néhány napon belül megindúló tojásrakás egyértelmű jele. A legkorábban érkezett madarak telepein a kotlási időszak kezdődik, ami miatt e telepek kihaltnak tünhetnek, mert a madarak ilyenkor kis számban mozognak (Dr. Szép T. 2006-05-12)
- Május 4 és 8 között megérkezett partifecskék első nagyszámú csoportja a Felső-Tiszára. A már korábban jelzett késés háttere nem teljesen egyértelmű, vannak olyan hírek, miszerint a Földközi Tenger keleti medencéjében (Kréta szigete) az átlagosnál hűvösebb idő uralkodott április végén-május elején, amely "visszafoghatta" a madarakat. A legkorábban, április közepén megérkezett fecskék az említett időszakban kezdték meg a tojásrakást az elsőként kialakult telepeken. (Dr. Szép T. 2006-05-10)
- Továbbra is kevesebb (harmada) madár érkezett vissza május 1-ig, mint a hasonló időjárású 2004-ben. Elsősorban a vizsgált terület középső és keleti részén fészkelő állomány késése jelentős, mert a Rakamaz-Szabolcs közötti szakaszon a vártnak megfelelően zajlik a visszaérkezés, míg a többi szakaszon csak május 1-én tüntek fel az első ásás nyomok. A Tímári homokbányában már egy fészekben 2 tojást is láttunk, ahol a tojásrakás április 30-án kezdődött meg. Az április közepén megérkezett madarak esetében május 1-től kezdődöen várható a tojásrakás megkezdése (Dr. Szép T. 2006-05-03)
- Kevesebb madár kezdte meg az üreg ásást április 25-ig (4%), mint 2004-ben, amikor az ezévihez hasonló meleg április közepe-végi időjárás volt. A 2005 évihez képest korábban jött meg az első madár, és a kedvezőbb időjárás miatt hamarabb kezdtek ásni. A vizsgált Tisza szakaszon a magas vízállás miatt nincs fészkelési lehetőség jelenleg, azonban a folyómenti homokbányákban, földnyerőhelyeken elegendő nagyságú és minőségű fal áll rendelkezésre, ahol akár 5 ezer pár partifecske is fészkelhet. Várhatóan a hétvégén apad annyit a Tisza, hogy a partfalakban is megkezdődhet e betelepülés. (Dr. Szép T. 2006-04-26)
- Megérkeztek az első partifecskék a Felső-Tisza fészkelőhelyeire. Timári homokbányában 20 partifecskét láttunk 2006 április 15-én, amint egy régi üregekkel teli partfalon a párválasztáskor jellemző falon ülést, repüléseket mutattak. Itt vannak az első fészkelő madarak. A Tisza magas vízállása miatt valószínű, hogy a homokbányákba és más emberi tevékenység által létrejött partfalban (árkok, házalap) sok partifecske fog próbálkozni a Tisza mentén akár május végéig is (Dr. Szép T. 2006-04-17)
- Fokozott figyelem szükséges a Tiszamentén lévő homokbányákban, mert a Tisza és mellékfolyóinak magas vízszintjei miatt a természetes fészkelőhelyek vízalatt lesznek májusban és az ekkor tömegesen Afrikából visszaérkező madarak bekényszerülnek a homokbányákba, munkagödrökbe, ahol komoly a fenyegetettség. Ezen helyek rendszeres, heti gyakoriságú ellenőrzése, a tulajdonosok/kezelők figyelmének felhívása a madarak védettségére sokat segíthet abban, hogy az oda kényszerűlt madarak sikeresen fészkelhessenek. (Dr. Szép T. 2006-04-15).
- Kedvezőbb tavaszi vonulási körülmények Afrikában 2006-ban a tavalyihoz képest. A Szahara déli peremén lévő Szahel övezetben a 2005 évi hasonló időszakhoz képest március-április során kedvezőbb életkörülmények vannak, így az e területen átvonuló partifecskék esetében a tavalyihoz képest jobb túlélési esélyt feltételezhetünk 2006-ban. Bizakodásra adhat okot ez a körülmény, mert februárig a 2005 évihez hasonló kedvezőtlen helyzet volt tapasztalható. Az African Dissemination Service által készített vegetációs index (NDVI) műholdkép a 2006 áprilisának első 10 napján lévő vegetációs érték az ezen időszak 1982 és 1999 közötti átlagához viszonyított helyzete alapján. Piros szinek az átlag alatti (szárazság) a zöld szinek az átlagot meghaladó vegetációs értéket mutatnak. (Dr. Szép T. 2006-04-15).